A zebrák a lófélék családjába tartozó emlősök, amelyek Közép- és Dél-Afrikában őshonosak.Legjellegzetesebb ismertetőjük a fehér-fekete csíkos mintázat.
A zebra fekete alapon fehér csíkos. Ezek a fejen, nyakon és törzsön függőlegesek, míg az állat farán és lábain vízszintesek. A kijelölt gyalogos-átkelő helyeket a fekete-fehér csíkok miatt nevezik zebrának.
A zoológusok szerint a csíkok az álcázást szolgálják. Ez többféleképpen is elképzelhető. A csíkok segíthetnek a zebrának elrejtőzni, például a fűben. Első hallásra furcsán hangzik, mert a fű nem fekete-fehér, de a zebra legnagyobb ellensége, az oroszlán színvak. Egy magas fűben álló mozdulatlan zebra gyakorlatilag észrevehetetlen egy oroszlán számára. Viszont a zebrák többnyire ménesben járnak, és ritkán magányosak, az álcázás másik módja a ragadozó összezavarása: néhány egymás mellett álló vagy mozgó zebra az oroszlán szemében egyetlen, jókora állatnak tűnik, így nehezen tud kiszemelni magának egyetlen áldozatot.
A csíkok emellett a társas viselkedésben is szerepet játszanak, a mintázatban található apró eltérések az egyedek elkülönítését szolgálják.

Négy faj, és számos zebrafaj létezik. A zebra populációk nagyrészt különböznek egymástól, az alfajok besorolása közötti kapcsolatok jól ismertek.
Az alföldi zebra a legelterjedtebb faj, melynek tizenkét alfaja létezik Dél- és Kelet - Afrikában. Ez a faj, illetve ennek fő alfajai a közöngéses zebra, a dauw , A Burchell-zebra és a kvagga(kihalt alfaj).